Irán története II. rész

Irán (Perzsia) történetének előző részét a XX. század kezdetén fejeztük be. Történetének következő fejezetét a háborúk és forradalmak uralják. A XIX. századi brit-orosz vetélkedés a Perzsia feletti befolyásért a XX. századra is átcsapott, végül már befolyási övezetekre osztották az országot, természetesen Teheránnak ebbe semmi beleszólása nem volt.

Noha az első világháborúban Oroszország és az Egyesült Királyság egy oldalon harcoltak a központi hatalmak ellen, a Török Birodalom elérkezettnek látta az időt, hogy újra érvényesítse befolyását a "semleges" Perzsiában. A török támadással Perzsia területe is hadszíntérré vált, ahol évekig folytak a csatározások a törökök és oroszok között, rendkívüli pusztítást végezve Perzsiában. Amikor a forradalom miatt Oroszország 1917-ben kilépett a háborúból a törökök szinte szabad kezet kaptak Perzsiában, ezt viszont a britek nem hagyhatták, főleg az Öböl térségében felfedezett kőolajlelőhelyek miatt, amelyek ellenőrzése és birtoklása a háború szempontjából vitális volt.

A háború után, minthogy Oroszország elvesztette befolyását Perzsiában, a britek maradtak az egyedüliek, akik beleszólhattak a perzsa belügyekbe, és kedvükre köthették az országgal a számukra igen kedvező szerződéseket, főképp az olajkoncessziókat... Az 1925-ben hatalomra jutott Reza Pahlavi sah új irányt jelölt ki országa számára, királydiktatúrát vezetett be, és Perzsia nevét is ő változtatta Iránra.

A második világháború idején ismét kiemelt fontosságot kapott az iráni olajmezők ellenőrzése, ezért 1941-ben brit-indiai és szovjet csapatok szállták meg az országot, és lemondatták a sahot. 1943-ban Teheránban tartották a világháború első szövetséges csúcstalálkozóját, amelyen Churchill, Roosevelt és Sztálin is részt vett.

A megszállás azonban végletesen meggyengítette az iráni központi hatalmat, és a háború után puccsokkal és forradalmakkal kellett szembenéznie, ami tovább gyengítette a rezsim cselekvőképességét. A britek mellett már az amerikaiak is erőteljesen megjelentek Iránban, s az olaj-megállapodások az értékes nyersanyaghoz való hozzáférést biztosította számukra. A lakosság viszont egyre elégedetlenebb lett, az életkörülmények nem javultak, sokan az idegen hatalmakat okolták országuk hanyatlásáért, és egyre többen tekintettek vissza a dicső múltba, ami az iszlám, a vallás felé fordulást is jelentette. Mindez elvezette Iránt 1979-hez, az iráni iszlám forradalomhoz, ami után Irán története egy egészen új irányba fejődött.

További izgalmas részletekért kattints az alábbi linkre: Irán története, II. rész: A XX. századtól az 1979-es iszlám forradalomig.

Kövess minket Facebookon is: Szórakoztató történelem