Irán története III. rész

Irán történetének harmadik része sem lesz mentes a konfliktusoktól. Lezajlott az iráni iszlám forradalom, és a hatalmat a klérus és a hittudósok vették át, akik Iránt visszavezették a modern, nyugati berendezkedésből az iszlám államiságba. Egy forradalmár csoport elfoglalta az USA teheráni nagykövetségét, és kezdetét vette a 444 napig tartó túszdráma, miközben az USA és az új iráni vezetés diplomáciai csatározást folytatott egymással.

A forradalmat követően azonnal konfliktus bontakozott ki a Szaddám Husszein vezette Irakkal, ami végül tíz éves véres háborúba torkollott.

A háborúban született Iráni Iszlám Állam a vallási tradicionalizmushoz tért vissza, de később igyekeztek a modernizáció felé is mérsékelten elhajlani. Azóta is ez a tendencia váltakozik Iránban, az épp uralmon lévő elnöktől függ, hogy a mérsékelt modernizáció vagy a radikális tradicionalizmus képviselője-e? Viszont a legfőbb hatalom így is a vallási vezetőé, az ajatollahé, akinek a szava szent, és a túlzott modernizációnak nemigen kíván teret engedni.

A XXI. századra Irán új fergetegessel sokkolta a világot, 2005-től feltételezhetően atomprogramba kezdett nukleáris fegyver kifejlesztése céljából. Teherán hangoztatja a program békés jellegét, ugyanakkor aggályok merülne fel, hogy talán mégis a fegyvergyártásig akar eljutni. A nemzetközi közösséget a mai napig megosztja ez a téma, amire még mindig nem került pont.

Közben 2009-ben kitört egy újabb forradalom, immár a tradicionalista-vallási uralom kritikájaként, a modernizáció mellett, és a vallási fanatizmus ellen, amit a Zöld Forradalomnak neveztek. Az iráni vezetés természetesen kegyetlenül leverte a megmozdulás, és az 1979-ben kiépített rendszer töretlen maradt.

További érdekes részletekért kattints az alábbi linkre: Irán története, III. rész: Az 1979-es iszlám forradalomtól az atomprogramig.

Kövess minket Facebookon is: Szórakoztató történelem