Kelet-Európa parlamentjei

Mindig bajban vagyunk azzal, hogyan is határozzuk meg Kelet-Európát. Hol vannak a nyugati, és merre a keleti határai? Északon meddig terjed, és milyen messze délre? A 19. és a 20. század folyamán számtalan elmélet, meghatározás és magyarázat született a kérdésre, amely bemutatására egy külön cikk is kevés lenne, de érdekességképpen álljon itt egy kis fogalomtörténeti áttekintő.

Kezdődött azzal, hogy megalkották a Közép-Európa (vagy Köztes-Európa) fogalmat, amivel a kontinens jelentős részét elválasztották a kelet-európai régiótól, ez kb. a Kárpátok keleti vonulatáig tartott.

Az egyik legérzékenyebb téma Oroszország volt, hogy hova is tartozik ez a roppant Birodalom, Európához, vagy Ázsiához? Az 1920-as, 1930-as években sokan érveltek amellett, hogy Oroszország teljesen más fejlődési utat járt be története során, mint a tőle nyugatabbra eső országok és népek, tehát Oroszország nem Európa része. Természetesen a nyugatosabb orosz értelmiség ezt elvetette.

Sokan a nyugati és a keleti kereszténység mentén húzták meg Nyugat- és Kelet-Európa határát. Végső konzekvencia nem született, annyiban egyetértettek a kutatók, hogy nincs konkrét határa Nyugat-, Közép- és Kelet-Európának.

A második világháború után egyértelműen háromosztatú Európáról beszéltek, de változó volt, mely államok melyik régióba tartoznak. A magyar marxista-leninista történészek Közép- és Kelet-Európát két alrégióval egészítették ki: Délkelet-Európa, vagyis a Balkán és Közép-Kelet-Európa, ahová Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Ausztria, Szlovénia és Horvátország tartozott.

Az 1960-as években megjelent a Kelet-Közép-Európa fogalom, ennek érdekessége, hogy míg Közép-Európát Ausztriával és Csehszlovákiával azonosítja, addig Kelet-Közép-Európa Magyarországgal és Lengyelországgal azonos. Az 1980-as években ez utóbbit kiegészítették azzal, hogy a történelmi lengyel és magyar területeket fedte le.

Az újabbnál újabb elméletek azóta is szaporodnak, és nem valószínű, hogy valaha is megegyezés születne a kérdésben. A jelen cikk címe Kelet-Európa parlamentjei a második világháború utáni Kelet-Európára utal, végül is a posztkumminista európai államok parlamentjeit kívánjuk bemutatni, de ez hosszas, cikornyás cím lett volna, ezért bátorkodtunk ilyen leegyszerűsítéssel élni. Ezért noha Kelet-Európa szerepel a címben, számos közép-európai és délkelet-európai ország parlamentjei is bemutatásra kerülnek, azon oknál fogva, mivel kommunista múlttal rendelkeztek, míg például Görögország kimarad a listából. Ugyanakkor a szovjet utódállamok közül a kaukázusi és belső-ázsiai utódállamokat sem vettük bele a felsorolásba, csak az európai résszel kívántunk foglalkozni.

Eme hosszúra nyúlt bevezető után lássuk tehát a tényleges épületeket. Kellemes barangolást. :)

A Szovjetunió utódállamainak parlamentjei

A volt Keleti Blokk országainak parlamentjei

Jugoszlávia utódállamainak parlamentjei